A hús és a Föld

2019.07.29

Biztos sokan ismerik közületek a több különböző TV csatornán is játszott sorozatot, a Fald fel Amerikát. Ha esetleg még nem láttátok, röviden arról szól, hogy egy fickó végigutazza az USA-t, és mindenhol degeszre tömi magát a helyi sajátosságokkal (sokszor az emberi gyomor befogadóképességének határait feszegetve) és leginkább a jó szaftos, zsírban tocsogó húsokat szereti.

Érdekes tény, hogy a sorozat eredeti címe MAN vs FOOD, ami -gondolom- arra utal, hogy az ember át tud-e lépni a saját határain, és többszörösen túl tudja-e enni magát /infó: ma a világ kevésbé szerencsés részein kb. 815 millió ember alultáplált, és a fejlődő országokban 66 millió általános iskolás korú gyermek éhezik!/.

Ha a fenntarthatóság szemüvegén keresztül nézzük, akkor a MAN vs FOOD sokkal messzebbre mutat. Korunk egyik legnagyobb kérdéséhez vezet, mégpedig, hogy "felfaljuk-e" a bolygónkat és a jövőnket?

Nézzük mire is gondolok

Amíg a világ egyik fele az éhezéssel és az alultápláltsággal küzd, addig a fejlett világban az elhízás válik egyre nagyobb problémává. Ez összefügg a mozgásszegény életmóddal, de még inkább az egészségtelen és sokszor túlzott mértékű és egyoldalú táplálék bevitellel. Ha megnézzük, hogy egy nap átlagosan milyen ételeket veszünk magunkhoz, azt látjuk, hogy nagy arányban vannak a húsfélék (valamilyen formában), rengeteg a tejtermék és a különféle gabonákból előállított étel (péksütemények, kenyerek, tészták), ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök, sokkal kisebb mértékben vannak jelen.

A Föld szempontjából az állattartásnak (hús- és tejtermelés miatti) van az egyik legmélyebb ökológiai lábnyoma, a globális üvegházhatású gáz kibocsátás 51%-áért ez a szektor tehető felelőssé, megelőzve ezzel még az olajipart is! A világ öt legnagyobb hús- és tejipari cége évente több üvegházhatású gáz kibocsátásért felelős, mint az Exxon, a Shell és a BP.

Érdekesség, hogy ha Magyarországon mindenki, egy napot kihagyna a húsevésben, azzal egy év alatt több mint 10 millió tonnával kevesebb széndioxid kerülne a levegőbe. Hogy el tudjuk képzelni: 1 tonna széndioxid annyi, hogy ha egy kockába kellene zárnunk, abban elférne egy átlagos méretű családi ház. Gondoljunk csak bele, mekkora kocka kéne 10 millió tonna széndioxidhoz? És ez csak Magyarország, és csak a húsfogyasztás minimális visszafogása....hihetetlen, nem?

A hazai háztartások ökológiai lábnyomának 42%-át az élelmiszer-fogyasztás teszi ki, tehát itt tudjuk a legnagyobb hatást elérni, ha csökkenteni akarjuk a hozzájárulásunk mértékét a Föld pusztulásához.

A hús- és tejfogyasztásunk biztosításához szükséges állattartással több probléma is van.

Elsőként, a már említett üvegház hatású gáz kibocsátást érdemes megvizsgálnunk.

Pár érdekes tény:

  • 1 kg marhahús előállítása során kb. 27 kg széndioxid kerül a levegőbe (eközben rengeteg metán is keletkezik, amelynek a széndioxidnál 23-szor nagyobb a globális melegítő képessége)
  • a nagyüzemi baromfitartás mellékterméke az ammónia, ami jelentősen hozzájárul a savas esők kialakulásához
  • a szarvasmarha tartás kb. 10-szer annyi gabonafelhasználást igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a vegetáriánus étrend (ebből a felhasznált mennyiségből több országot lehetne etetni egész évben)

Másik fontos terület, a hús előállításhoz felhasznált ivóvíz mennyisége

  • a Föld édesvízkészletének 70%-át élelemtermelésre (növénytermesztésre, állattenyésztésre) használjuk fel
  • a haszonállatok húsán alapuló étrend környezeti hatása 2-5-ször nagyobb, mint a hússzegény táplálkozásé, pl. 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez
  • 1 kg marhahús előállításához kb. 15.000 liter! vizet használnak el -- infó: 1 szép szelet steak, körülbelül 107 fürdőkádnyi! vizet "rejt"

A harmadik szempont inkább erkölcsi vonatkozású, de nem elhanyagolható

  • a nagyüzemi állattartás már régóta nem úgy működik, hogy a tehenek, sertések, csirkék békésen legelésznek, kapirgálnak, majd az életük zenitjén kíméletesen megszabadítják őket a földi szenvedéseiktől....
  • sokkal inkább jellemzők az alábbiak:
    • a csibék, miután kikelnek, 1 négyzetméteren 60-an vannak, csirke korukban pedig 16-an! vannak összezsúfolva ugyanakkora helyen
  • a tejelő teheneknek sem jobb a sorsuk, 4.76 négyzetméteren élik le az egész életüket.
  • a tejtermelés margójára: ahhoz, hogy élvezhessük a "friss, egészséges, tápláló" tejet (ami egyébként tele van vérrel, gennyel, fekáliával, rovarírtókkal és antibiotikum származékokkal -- ezeket főzik ki belőle a pasztörözés során), ahhoz az szükséges, hogy a szerencsétlen teheneket folymatosan megtermékenyítsék, majd a kisborjúkat, megszületésük után azonnal elválasszák az anyjuktól (akik amúgy hetekig, keservesen sírnak kicsinyük után -- humánus, nem?). A borjak egy részére, később ugyanaz az "élet" vár mint az anyjukra, másik részük viszont rögtön a vágóhídra kerül...
  • Ha ez nem lenne elég, nem árt tudni azt sem, hogy az ember az egyetlen faj, amely felnőttkorban is tejet fogyaszt, és abban is egyedülálló, hogy más faj tejét fogyasztja, pedig semmi szüksége nem lenne rá, egyszerűen nem így vagyunk kitalálva! Ha azt mondanánk, hogy macska- vagy kutyatejet ittunk, elborzadnának ismerőseink, de a tehéntejjel nincs semmi gond, ugye?

Összefoglalva:

Nem az a cél, hogy holnaptól teljesen átalakítsuk az életünket, és kizárjunk minden, előbb felsorolt dolgot a fogyasztásunkból! Kezdjük kis lépésekkel, mondjuk azzal, hogy hetente egy, vagy két napot, tartózkodunk mind a hús- mind a tej fogyasztásától. Nézzünk utána, hogy milyen alternatíváik vannak, legyünk kreatívak, kísérletezzünk, nem fogjuk megbánni! :-)

Ha ezt megtesszük, máris sokkal nagyobb pozitív hatást gyakoroltunk a környezetünkre, mint pl. a szelektív hulladékgyűjtéssel (persze azt is folytassuk!), vagy azzal, hogy nem használunk műanyag zacskókat (mert ugye nem használunk? :-) )

ÉRDEKESSÉGEK

  • az állati takarmánynak csak 10%-a hasznosul, ennyi alakul át hússá, tejjé, tojássá
  • 1 kifejlett fa, átlag 6kg szén-dioxidot köt meg naponta, 1 ember átlagosan 2kg-al csökkentheti a szén-dioxid kibocsátását, heti 1 húsmentes nappal
  • 1kg marhahús, kb. 100 km autózásnyi szén-dioxid kibocsátással jár
  • 13 ember lakhat jól abból a 4kg gabonából, ami 2 szelet hús előállításához szükséges
  • 1 focipályányi föld 1-2 húsevő embert tud ellátni, viszont 15 növényi étrendűt is jól tudna lakatni
  • Ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, már 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet
  • 1kg zöldség előállításához kb. 300 liter víz szükséges, 1kg sertés húshoz 6.000 liter!!!
  • Egy átlagos húsevő, élete során személyesen felelős 5 szarvasmarha, 20 disznó, 30 birka, 760 csirke, 46 pulyka, 15 kacsa, 7 nyúl, 1,5 liba és 0,5 tonna hal elpusztításáért
  • Az évente levágott 58 milliárd húscsirke átlagos élettartama 6 hét